Hunyadi Mátyás, a közkeletű nevén Mátyás király, nem egy, hanem két feleséget is vett életében. Mindkét házassága mögött komoly politikai megfontolások húzódtak – de a szerelem sem hiányzott teljesen az egyenletből.
Az első feleség: Podjebrád Katalin – a tragikusan rövid királyné
1464. március 8-án hunyt el Hunyadi Mátyás magyar király első felesége, Podjebrád Katalin, akit apja, Podjebrád György cseh király fogságában ismert meg Mátyás, prágai fogsága idején.
A házasság hátterében kemény politikai alkuk álltak. Mátyás prágai fogsága közben megígérte az őt fogva tartó Podjebrád Györgynek, hogy elveszi feleségül lányát, Kunigundát – vagyis Katalint. Csakhogy eközben a hazai bárók egészen más terveket szövögettek: Szilágyi Mihály nagybátyja megállapodott a főurakkal, hogy Mátyás Garai Annát veszi majd el. A fiatal király azonban kitartott eredeti ígérete mellett.
A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét – Mátyás ekkor 20 éves volt. Az ifjú királyné egy év múlva fiú trónörököst szült, de a mindössze 15 éves anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban.
Tizenkét év özvegység – és egy nápolyi hercegnő
Katalin halála után Mátyás hosszú ideig egyedül maradt. A megözvegyült király csak 12 évvel később, 1476-ban házasodott újra – ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása.
A második feleség: Aragóniai Beatrix – a reneszánsz királyné
A szőke hajú, a korabeli leírások alapján kifejezetten műveltnek és szépnek tartott Beatrix 1457-ben született a Nápolyi Királyságban, ő volt I. Ferdinánd nápolyi király fiatalabbik leánya. A házasságkötésre előbb képviselők útján 1476 szeptemberében Nápolyban, majd ténylegesen azon év december 22-én Budán került sor.
Mátyást elbűvölte fiatal és intelligens felesége – a fennmaradt források szerint boldog házaséletet éltek, Beatrix rendszeresen elkísérte férjét hadjáratokra és külföldi tárgyalásokra is.
Beatrix nem csupán dísze volt a magyar udvarnak, hanem aktív alakítója is. Itáliai mintára átszervezte a magyar udvari etikettet, kapcsolatai révén jött az országba Antonio Bonfini és Pietro Ranzano is, szervezésében pedig a korabeli Közép-Európa reneszánsz szellemi központja vált a visegrádi királyi palotából.
Árnyoldala is volt azonban a kapcsolatnak: annak ellenére, hogy Beatrixnek jelentős szerepe volt a magyar humanizmus születésében, az egyik legnépszerűtlenebb magyar királynéként tartják számon. Ennek legfőbb okai férjére gyakorolt befolyása, amit hataloméhségként tekintettek, valamint az a tény, hogy feltehetően meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni.
Beatrix sorsa Mátyás halála után
Beatrix sorsa Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halálával gyökeresen megváltozott. A királyné megpróbálta megtartani befolyását, és II. Ulászlóval kötött házasságot – ám az csellel megszabadult tőle. A megszégyenített királyné 1501 áprilisában hazatért Nápolyba, ahol „szerencsétlen, boldogtalan királynének” nevezte magát, leveleit is így írta alá.
Hunyadi Mátyás két felesége tehát két teljesen eltérő sorsot élt: az egyik tragikusan fiatalon halt meg, a másik hosszú életű, ám végül megalázott királyné lett. A nagy király magánélete legalább annyira drámai volt, mint uralkodása.